Ugrás a fő tartalomra

IX-ik Mária kupa és Folkboat találkozó

 IX. Mária Kupa augusztus első hétvégéjén

Évről évre egyre több résztvevőt számlál a Balaton nyugati medencéjében a Balatonmáriafürdői Túravitorlás Sportegyesület által megrendezett Mária Kupánk. Az eredeti célunk az volt, hogy megmozgassuk a helyi sporttársakat, de az évről évre megújuló hajóállomány és az új tagok egyre nagyobb létszámban járják a környék versenyeit és az Ezüst és Kékszalagot, aminek hatására a környező kikötőkből is egyre többen jelentkeznek a versenyünkre, mint például Keszthely, Fonyód, Ábrahámhegy. Az idei versenyen 32 hajó állt rajthoz, a legnépesebb most is a YSIII-as kategória volt, de szép számmal volt most már YSII-es hajó is, valamint a YSI kategóriában is 5 hajó indult, ami nagy büszkeség, mivel ezek a hajók vagy legénységük a Kékszalagon is dobogós helyezéseket értek el. Idén vendégül láttuk a Folkboat flottát, akik az éves találkozójuk záró akkordjaként vettek részt a versenyen. A fejlődést jelzi, hogy idén 2 szponzor is ajándékokkal támogatta az eseményt! Külön köszönet ezért a Stratis Kft.-nek és a Basilicus Borkultúra Központnak! Képeka versenyről és az eredmény hirdetésről itt.



Friss ÉK-i szélben a kikötőtől 500 méterre lett elhelyezve a rajtvonal, így futtatott negyedszélben lehetett a Mária alsó magasságában kihelyezett bójára menni, ráadásul luv rajt volt, így senki nem választotta a jobb csapásról való indulást. A rajtot a legjobban Bali Pistiék a Bolero 11mOD kapták el utána jöttünk mi a ViNo-Bá 3.0-val FPC utánunk a Defender X-99 majd a Pajzán 8mOD. A szél 7-8 csomó körül mozgott, így úgy döntöttem a genuát tekerem ki, nem kínlasztom a reacheremet. A Gardazzurra Simó Béci kormáynzásával a máriai bójáig átvette a vezetést. Mellettünk szépen elment a Defender. Mivel a szél lecsökkent én reacherre váltottam, így már tudtam tartani a lépést a Defenderrel, de ők kicsivel élesebben vitorláztak. Nyakamon a Pajzán Kiss Zsolt barátommal, aki az idei kékszalag 8mOD osztályában 5-ik lett, majd Moizs Attila aki az idei Kékszalagon elhozta a bronzérmet a Scholtz 22-es Duhajjal, most az Endurance fedélzetén munkálkodott. De nem messze lemaradva jött Joó Tamás a Nimfa-val egy született hajós ember Hajós Ödön is, aki idén tért vissza a vitorlás életbe kisebb kihagyással és rögtön dobogós helyet ért el, de a friss szélben Bíró Karesz is ott volt elöl a gyönyörűen felújított RJ85-ös cirkálójával.


A következő pályajel a Szigligeti öbölben volt, ahova két út vezetett, vagy azonnali csapás váltással Györök felé vagy élesedve Badacsonyra tartva. A tó közepe felé a szélerősség csökkent, Badacsony pedig egyre erősebben letakarta ezt a gyengülő szelet, így utólag a györöki irány lett volna a jobb választás, mi sajnos a badacsonyi irányt húztuk egy ideig. A Szigligeti öböl közepén levő pályajelet a Gardazzurra vette tetemes előnnyel, utána a Bolero, majd a Defender, őket mi követtük, majd a Pajzán és az Endurance. A bója magasságában már 1-2 csomós szél volt csak, így csigalassúsággal értük el.

Irány vissza a Balatonmária Alsón levő bója. Én reacherrel mentem tovább, nem volt túl optimális, de mivel ketten voltunk a hajón és a feleségemmel nem nagyon gyakoroltuk most a hátszeles vitorla felhúzást, úgy gondoltam lehozom ezt a szakaszt is ezzel a vitorlával. Mögöttem 3-400 méterre a Pajzán viszont spinakkert bontott, és elkezdte a felzárkózást. A déli parthoz közeledve a szél kicsit lefordult keletibe, ami már jobban kedvezett a reacheremnek, de már hallottuk Kiss Zsolték beszélgetését a Pajzánról és a hajó csobogását. A bója előtt, beindult a luv csata, aminek a vége az lett, hogy a Pajzán alattunk akart elmenni, de annyira közel voltak hozzánk, hogy letakartuk a spit és az összeomlott, aminek a hatására lelassultak, így nem sikerült az előzési kísérlet. Két támadást vertünk vissza mire elértük a déli bóját. Bíztam benne, hogy visszafelé a negyed szeles szakaszban ismét le tudom rázni a Pajzánt. A többi YSII-es hajóval szemben sikerült tetemes előnyre szert tennem. Ezt jól le tudtam mérni, hiszen ismét a szigligeti pályajelre kellett menni, így szembe jött velünk a mezőny. Szép lassan, de elléptünk a Pajzán-tól. Szemben az Endurance szintén YSII. a Nimfa, Rozanne és a többi hajó többségük spi-vel vagy genakkerrel suhantak a déli bója felé. Az egyre csökkenő szél miatt a rendezőség a YSIII. hajókat a déli bójavétel után a cél felé irányította, nekik nem kellett már ismét felmenni az öböl közepére. Mi tartottuk az irányt és elkezdtem felszerelni a spinakkert, bízván abban, hogy így nem ér utol a Pajzán a hátszeles szakaszon.


A fordulónál a reachert betekertük, és leengedtük. Spit felrántottuk és már robogtunk is a kikötő felé, amerre a célvonalat sejtettük. Simó Béciék a Gardával már befutottak, a Bolero és a Defender bő 500 méterre előttünk. Egyre félszelesebb lett a szélirány, de még mindig inkább raumos volt. A Pajzán is vette a bóját és ismét ott dagadt mögöttünk a gyönyörű piros kék spije. Hihetetlen üldözésbe kezdett. Kerestük a célvonalat közben néztünk hátra, jönnek, centiről centire, és egyre közelebb vannak. Vajon elég lesz az előző szakaszon összegyűjtött előny? Aztán láttuk befutni a két előttünk levő hajót, ahogy lehúzzák a bőszeles vitorlájukat, ezzel nagyjából be tudtam mérni a cél távolságát. Úgy éreztem már nem tud megfogni minket a Pajzán, de nem voltam benne biztos, mert ismét olyan közel voltak már, hogy hallottuk ahogy forr a víz az üldöző hajó körül. Aztán amikor 2-300 méterre voltunk a céltól, már láttam, ha nem jön közbe semmi akkor bő 150 méterrel mi fogunk az abszolút 4-ik helyen befutni, és így is lett. Hihetetlen izgalmas csatát vívtunk Kis Zsolt barátommal, de ezúttal mi értünk előbb a célba, ami az egy héttel ezelőtti Kékszalagon nem sikerült mert ott ők szakították át előbb a képzeletbeli célszalagot. Izgalmas kisszeles verseny volt, ahol sikerült elhoznunk a YSII-ben az aranyérmet feleségem mancsaftkodásával. A versenynapot ismét élő zenével koronáztuk meg, ahol ugyan közelharcot kellett vívnunk a szúnyogokkal, de Kovács Zoli barátommal a billentyű mögött ismét helytálltunk és szórakoztattuk a közönséget! A hónapok óta tartó bezártság után jó volt megint kicsit összejönni, vitorlázni, beszélgetni, zenélni!


 Az eredmények:

YSI, (ami az abszolút befutó sorrend is volt):

1.         1. Gardazurra

2.         2. Defender

3.         3. Bolero

 

YSII:

1.     ViNo-Bá 3.0

2.     Intravino

3.     Endurance

YSIII:


            1. Natalie

2. Mormota

3. Hét

Folkboat:

1.     Natalie

2.     Mormota

3.   Anni

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Balatoni kör - Klasszikusan szólóban

Idén harmadszor vágtam neki egyedül körbehajózni a Balatont. A Folkboat osztály indította útjára ezt a tavaszi tókerülést, de a rendezvény évről évre népszerűbb lett, így idén már a Tihanyi Hajós Egylet szervezésében Klasszikus Szóló néven indították el ezt a versenyt. Sokáig kérdéses volt a COVID miatt megtartható-e az esemény, de végül is megkapták az engedélyt a rendezők. A THE méltó körülményeket biztosított mind az induláshoz, mind pedig a beérkezés után. Az eredményhirdetésnek is megadták a módját, de a legfontosabb, a kedves és segítőkész hozzáállás volt, amivel bármilyen kérdéshez, problémához hozzáálltak. Minden dicséret megilleti őket, profi munka volt! Szokás szerint a verseny előtti napon vittem fel a hajót Máriáról, és a THE-ben éjszakáztam. A péntek reggeli 9 órás rajthoz korán keltem mert az utolsó simításokat csak reggel akartam elvégezni a hajón. A reacheremet felhúztam Horváth Csaba barátom segítségével, aki szintén indult a versenyen Arwen hajójával. 8 óra után pár

53/6 Kékszalag

 6-ik Kékszalag versenyünkre készültünk vagy inkább csak vártunk, mert a tavaszi felkészülés nagy részébe belerondított a vírushelyzet. 3 héttel, hogy kilábaltam a betegségből már az egykezes tőkerülőn indultam, ahol még nagyon érződött a kondíció hiánya. Gyorsan elröpült a nyár fele és máris itt a kékszalag, ami már jobb fizikai állapotban talált, de nagyon érződött a vizen töltött órák hiánya. Az előrejelzés ismét kisszeles versenyt ígért, de gondoltam a tavalyi 33 órás körnél azért idén gyorsabban tudunk körbe menni. Reggel gyenge szélben indult a mezőny a széljelentés alapján északi partot választottam, ahogy a többség is. Bár látszólag a déli parton gyorsan kinyitott színes spinakker kavalkád elhagyta az északi parton gyenge negyedszélben Kenese felé tartó rajt, de ez gyorsan megváltozott. Leálló és néha megélénkülő szélben jó tempóban haladtunk a kenesei bója felé. Itt még mindenki friss és jókedvű, könnyű szakasz ez. Csopakot elhagyva DNY-i szél támadt így felhúztuk mi is a ge

28-ik Fenyves Kupa

   A Balatonfenyvesi Túravitorlás SE hagyományosan a nyár utolsó hétvégéjén rendezi meg a Fenyves Kupát. Egy héttel a keszthelyi István a Király kupa után, szombat reggel ismét úton voltunk ViNo-Bá 3.0 FPC-mel, csak most kelet felé. Kövér Janó barátom jött ezúttal mancsaftkodni. Előtte nap felszereltük a verseny vitorlát és kimentünk kicsit gyakorolni. Ugyan alap vitorlázattal mentünk csak, de legalább összeszoktunk. Viszonylag korán, 9 óra körül megérkeztünk a fenyvesi kikötő elé, ráadásul a 10 órás rajtot 30 perccel halasztották, így bőven volt idő felmérni a rajtvonalat és a versenytársakat. Jó 9 csomós DNY-i szél fújt és hátszeles rajtra lehetett számítani. 42 hajó indult a versenyen, ennek megfelelően nagyon oda kellett figyelni a rajt eljárásnál, mert a rajtvonal hossza elég rövid volt. A hátszeles rajt eleve elég ritka, így nem is nagyon van az ember „kezében”, külön nehézsége, hogy nem nagyon van lehetőség lassítani vagy megállni, ha az ember már elindult a rajtvonal felé,