Második alkalommal rendezték meg a Nyugat-Balaton Szalagját, és az égiek most is kitettek magukért, csakúgy, mint a tavalyi évben. Már a rajtnál elsőfokú viharjelzés villogott, stabil északi szél fújt, néha 20 csomó felett, a völgyeknél pedig elfordult a szél iránya és erős pöffökkel (rövid, hirtelen széllökés) tett próbára bennünket.
A fedélzeten most egy félig összeszokott, de csapat dolgozott az erős szélben. Csabi, az állandó foredeck (orrfedélzeti felelős), akivel már tengeren is hajóztunk, a szokásos magabiztossággal kezelte a köteleket, a bőszeles vitorla bekötése helyett a refflekötések voltak a fókuszban. Szabi a fock (orrvitorla) trimmelését vitte, mellette a reacher (háromnegyed szélre tervezett vitorla) és a spi köteleit is kezelte – közben még fotózott és élőben tudósított - nem is értem, hogy bírja. Zoli, akivel a Sailing Bandben együtt zenélünk, a grósz (fővitorla) schottját kezelte. Bár ezen a hajón kevesebb rutinja van, teljes erőbedobással dolgozott, és sokat tett hozzá ahhoz, hogy a hajót egyben tartsuk.
A rajtnál az első hat-hét hajó közt voltunk, de az éles menetben Ábrahámhegy felé hamar a harmadik helyre vitorláztunk fel. Az első szakaszon nagyon élesen kellett menni és két erős ellenféllel kerültünk csatába: a Fortély nevű 11 méteres one designnal, és az Aeroplane Carrera 290-essel. A mezőny mögöttünk leszakadt, de a Fortély tartotta a magasságunkat, sebességben viszont lemaradt. A Carrera tompábban húzta a szelet, nem tudott olyan élesen menni, mint mi és egy kicsit lassabb is volt ezen a szakaszon.
Az ábrahámi bóját elsőként vettük, kb. háromperces előnnyel a Fortély előtt. Hátszélre fordulva felment a reacher, kinyitottuk, és vágtattunk Badacsony felé. Ekkor már másodfokú viharjelzés villogott, a víz tépte a hajót, a hullámok egyre magasabbak lettek. A pöffök erősödtek, így inkább visszatekertük a reachert – nem kockáztattunk. A Badacsony méltóságteljes vonulatát megkerülve a Szigligeti-öbölben már félszélben vitorláztunk, azonban a Fortély lassan, de biztosan megelőzött minket, hiába hangoltunk a vitorlákon.
A szél csak nőtt, és már 20 csomó felett jöttek a pöffök, a grószt reffeltük (kisebbítettük), a fedélzet ilynekor már tiszta víz az átcsapódó hullámoktól. A Szigligetőből kiérve gondoltam nyugodtabb lesz a majd az utunk, de nem így történt. Györöktől 30 csomós befújások jöttek amik lekövetve a parti völgyeket Keszthelyig nehezítették meg az utunkat. A hajó néha fellúvolt (szélbe fordult), de tartottuk az irányt és rendületlenül közeledtünk a Keszthelyi bója felé. A Carrera is közeledett. A fedélzeten mindenki keményen dolgozott: Zoli lelkesen schottolta a grószt, Szabi egyszerre hangolta a fockot és fényképezett, Csabi pedig a klemmből kiszökő achter (hátsó árbocmerevítő kötél) után vetette magát, és kipecázta a cockpitládából.
A keszthelyi bójánál nagy döntést kellett hozni: perdülés (gyors, veszélyes forduló hátszélben) vagy hosszabb biztonsági forduló? Végül bevállaltuk, pontosan leosztva a feladatokat, és tökéletesen sikerült. Az üldözők nem mertek kockáztatni, így előnyben maradtunk.
Fenyves felé tartva észrevettük, hogy a grósz egyik csúszkájánál megszakadt a vitorla. Gondolkodtam, hogy ha a reffet kiengedem akkor a szakadt részre is komoly erő nehezedik majd. Vajon kockáztassuknk vagy inkább védjük a felszerelést. Verseny van, kockáztatunk! Kiadtam a parancsot: reff ki! Gyorsan végrehajtottuk, nem is lett belőle baj, a vitorla bírta a terhelést az első él mellett levő kisebb szakadással együtt. Sajnos az Aeroplane így is utolért és megelőzött bennünket a már ¾-re forduló szélben a mivel szélesebb test jobb siklási tulajdonságokkal bír. A sebességünk többször átlépte a 9 csomót, mögöttünk forrt a víz, igazi rock’n’roll érzés volt. A hullámzás viszont keményen próbára tett: minden leejtésnél koncentrálni kellett, nehogy kitörjön a hajó az irányból.
Egy pillanatra megijesztett minket a Szamuráj Jack, ahogy feltűnt délről – de kiderült, csak edzettek, nem versenyeztek. Fellélegeztünk, mert így az abszolút harmadik hely még megvolt, a mezőny többi része pedig messze lemaradt.
Végül 4 óra 5 perc alatt körbevitorláztuk a Nyugati-medencét. Bár az Aeroplane végül megelőzött, a dobogót így is megszereztük:
🏆 Abszolút 3. hely
⛵ Yardstick I – 3. hely
Több hajó vitorlát, kormányt tört, a szél igazi próbát hozott. Mi egy kisebb szakadásból megúsztuk, és egy óriási élménnyel lettünk gazdagabbak. Ez a nap tényleg igazi balatoni rock’n’roll volt: víz, szél, sebesség.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése